Pelsőczy László

Színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja.

Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésoroza-tok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb alakítása az István, a király címszerepe Szörényi Levente – Bródy János rockoperájában. Tizenhárom nyelven énekel saját gitárkísérettel.

1947. július 9-én született Kiskunlacházán. Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Az általános iskolát szülőfalujában kezdte, ahonnan a szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgatóhelyettesi állást ajánlottak fel. Az iskola mellett részt vett nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagász-szakkör munkájá-ban, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.

A középiskolát Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi képessé-geit a Színművészeti Főiskolán szerette volna kibontakoztatni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát tett, amit nem sokkal később üvegtechnikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított.) A Nemzeti Színház stúdiójában Bodnár Sándor irányítása alatt kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Lázár Kati, Sáfár Anikó, Usztics Mátyás, Andorai Péter, Barbinek Péter, Trokán Péter).

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező, a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.

Legidősebb leánya Réka, édesapja példáját követve szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője. Legkisebb leánya, Luca is – balettművészeti tanulmányai befejeztével – a színművészeti pályát választotta. Jelenleg a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem másodéves hallgatója. Többször is (A Négyszögletű Kerek Erdő film-, és színházi változatában, valamint a Vándor mondóka c. előadásban) szerepelt együtt édesapjával.

Pályafutása

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionált Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Jancsó Miklós rendezte Fényes szelekben debütált, de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia – rendezte: Ruszt József). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott, mint táncos komikus, és itt lépett fel először musicalekben is. 1983-ban Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is. A szerep, és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estéjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában, amelyben 2004 óta az igazgatóság döntése alapján örökös tag. Emellett több színházzal és társulattal is dolgozott/dolgozik párhuzamosan (Evangélium Színház, Soproni Petőfi Színház, Theatrum Hungaricum, Lőrinci Színpad, Monori Színház, Operettvilág, Gergely Theáter, RS9 Színház, Térszínház, Magyar Kanizsai Udvari Kamara Színház).

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád (BITEF), Berlin, Bordeaux, Brescia, Drezda, Helsinki, Lodi, Milánó, Schwerin, Újvidék, továbbá Wrocław és Caracas (Világszínházi Találkozók) a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt, míg a Kamara Színházzal rendszeresen fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában is.

A színházi tevékenysége mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.

Színészi pályája mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is részt vett a magyar sportéletben, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgo-zók Szakszervezetének.

Jelentősebb színházi szerepei

Nemzeti Színház

1968. szeptember: Madách – Major: Az ember tragédiája/ Negyedik tanuló (szerepátvétel 1969-től)
1968. október 2.: Madách – Marton: Mózes/ hírvivő

25. Színház

1971. november 25.: Hernádi – Jancsó: Fényes szelek
1972. április 28.: Gyurkó – Szigeti: Szerelmem, Elektra/[32]Csepűrágó
1973. január 18.: Gyurkó – Berek: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála / Elhagyott szerető, Kalmársegéd, Csapos, Ficsúr
1973. április 26.: Hernádi – Szigeti: Utópia/Falanszter / Fidel Sut, Chase
1973. október 11.: Hernádi – Jancsó: Vörös zsoltár
1974. március 14.: Iglódi – Szigeti: M-A-D-Á-C-H
1975. március 14.:Gyurkó – Szigeti: Kőmíves Kelemenné balladája/Kőmíves Kelemen
1975. szeptember 23.: Molière – Örkény – Iglódi: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember/ András
1975. november 20.: Bartsch: A has /munkás
1976. április 18.: Shakespeare – Szigeti: Lear király/ Burgundia hercege
1977. április 7.: Kopit – Szigeti: Indiánok/ John Grass

Dunaújvárosi Kamaraszínpad

Brecht – Iglódi: Mahagonny város tündöklése és bukása / Sziklaöklű Joe

Népszínház

1978. február 13.: Hernádi – Szigeti: Bajcsy-Zsilinszky Endre/ Bajcsy-Zsilinszky Gábor
1978. február 14.: Albee – Ruszt: Homokláda/ Fiatalember, avagy a halál angyala
1978. február 14.: Remenyik – Petrik: Pokoli disznótor/ Első vándorló
1978. szeptember 15.: Shakespear – Ruszt: Rómeó és Júlia/ Rómeó
1979. november 10.: Füst – Gábor: Negyedik Henrik király / Hohenstaufen tisztje
1980. január 25.: McCoy – Iglódi: A lovakat lelövik, ugye?/ George
1980. március 21.: Blaga – Cernsecu: A bálványok ledőlnek
1980. május 17.: Molière – Szinetár: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája/ Ibolya
1980. november 14.: Shakespeare – Vámos László: A vihar/ Francisco
1981.március 20.: Graves – Iglódi: Én, Claudius/ Germanicus

Tanyaszínház

1978. július: Moliere – Major: Duda Gyuri / Lükeházy
1979. július: Plautus: A bögre (több szerep)

Játékszín

1978. október 22.: Surányi – Novák: Vándor-móka

Békés Megyei Jókai Színház

1981. október 23.: Shakespeare – Rencz – Ungár: Tévedések vígjátéka (musical)/ Syracusai Antipholus
1981. december 1.: Molnár Gál – Udvaros: Csipetnyi csabai show
1981. december 18.: Jókai – Sík: Barangok/ Szigfrid, Barang Izsó báró fia
1982. február 19.: Darvas – Giricz: Vízkereszttől-Szilveszterig/ Józsi
1982. április 2.: Szakonyi – Illés: Hongkongi paróka/ Zombori Ottó
1982. május 7.: Földes Imre – Ábrahám – Udvaros: Viktória (nagyoperett)/ Miki gróf, Viktória öccse
1982. július 15.: Csukás – Rencz: Gyalogcsillag/ Fecskefiú
1982. október 16.: Schnitzler – Halasi: Körtánc/ A fiatalúr
1982. november 16.: Békés – Miszlay: Próbakő (monodráma)
1983. január 8.: többen – Ungár Tamás: Vállalkozni tudni kell(kabaré)
1983. január 28.: Rostand – Rencz – Victor: Cyrano (musical)/ De Neuville Christian
1987. május 8.: Mészöly – Balogh Gábor: A szélhámoskirály (zenés játék) / Én, Strassnoff Ignác, a szélhámoskirály (mint vendég)

Gyulai Várszínház

1982. július 23.: Jékely – Iglódi: Oroszlánok Aquincumban/ Septimus

Vörösmarty Színház

1986. október 31.: Dumas – Mrsán: A három testőr (musical) / D`Artagnan, testőr

Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza - Honvéd Együttes

1989. november 19.: Veress – Márai – Vándorfi: Égimódi csavargó (mese-musical)/ Nefészjankó

Honvéd Együttes

Galán – Rossa: A has / Az építésvezető

Nemzeti Kamara Színház

2002. november 14: Usztics: Ki kérdezett?
2004. október 24.: Polgár – Usztics: Húsdaráló / Babos Géza, védő
2008. január 18.: Thész – Usztics: Kötéltánc / Író
2008. április 25.: Polgár – Usztics: A pesti beteg / dr. Vass Tibor főorvos
2008. május 30.: Lázár – Usztics: A négyszögletű kerek erdő / Bruckner Szigfrid
2008. november 7.: Szép E.– Gali: Május/ Az öngyilkos
2008. november 18.: Pelsőczy-Usztics: Síppal, dobbal, nádi hegedűvel
2009. május 13.: többen – Usztics: Süss fel nap!
2009. február 20.: Bilisics – Szabadhegyi – Usztics: Kocsonya Mihály házassága/ Berbenczey Péter
2010. augusztus 20.: Usztics: Tánc-Képes Krónika
Usztics: Perújítás (zenés irodalmi összeállítás Wass Albertműveiből)
Usztics: Záróra nincs! (zenés kabaré-előadás)
2016. május 14.: Fazekas-Usztics: A száműzött fejedelem / Mikes Kelemen

Theatrum Hungaricum-Nevesincs Színház

2005. november 24.: Rencz – Rencz: Intés az őrzőkhöz / Ady
2006.: Rencz: Élt egy nép a Tisza táján / Petőfi
2008: Leigh-Darion-Wassermann: La Mancha lovagja (musical)/Cervantes-Don Quijote
2015.: Sík Sándor: Az államalapító / Koppány

Ericsson Stúdió

2006. február 17.: Csongrádi – Árvai: Nofretéte-akció/ René/Ehnaton (Az előadás megjelent hanghordozón is Csoda az életcímen.

Tivoli Színház

Csongrádi – Árvai: Csoda az élet (musical)/ René/Ehnaton (Az előadás megjelent hanghordozón is Csoda az élet címen.
Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula

Lőrinci Színpad

Tunyogi: Kódorgás az irodalom körül (zenés irodalmi összeállítás)
Tunyogi: A három jószívű rabló / Kasper
Milne – Karinthy – Tunyogi: Micimackó/ Füles
Jékely: Az aranyszőrű bárány/ Mátyás király
Kodály: Háry János/
Kacsóh – Heltai – Petőfi: János vitéz / Francia király
Fazekas: Lúdas Matyi/ Ispán

Evangélium Színház

2012. március 25. (szeptember 22-től vendégjáték a Soproni Petőfi Színházban): Bornemisza – Katona: Magyar Elektra/ Aegistus király
Madách – Udvaros: Az ember tragédiája/ Az Úr/Lucifer
Márai-Udvaros: Vallomások a Füves könyvből - Márai temploma
Sík – Pataki: István király/ István

Gergely Theater

2012. november 17.: Horníček – Gergely: Két férfi sakkban/ Giacomo
Szántó – Szécsén – Gergely: Paprikás csirke, avagy Stex és New York/ Kovács professzor
2016. Axelrod: Goodbye Charlie / Greg Morris
Némedi-Varga Tímea: A Császár új ruhája/ a Miniszter

Detre Annamária Meseszínháza / Formiusz Színház

népmese nyomán Kovács – Detre: A hencegő nyúl/ Medve apó
népmese nyomán Kovács – Detre: A kiskakas gyémánt félkrajcárja/ Török szultán
népmese nyomán Detre – Detre: Buták versenye/ Ember
Harris – Detre – Detre: Hol terem a Görbe Körte?/ Róka
népmese nyomán Detre – Detre: Jófonó Zsuzsika/ Udvarmester

Vendégjátékok

Riviere – Szántó – Szécsén: Itt van Amerika! (zenés játék)/ Guszti
Szörényi – Bródy: István, a király (rockopera)/ István
Nyírő: Jézusfaragó ember
A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk
Fazekas: Süt a Nap (irodalmi összeállítás gyermekeknek)
Victor – Koltay Gábor: Itt élned, halnod kell (zenés történelmi játék)

Operettvilág

Kálmán Imre: Die Csárdásfürstin (nagyoperett – német nyelven)/ Kerekes Feri

Önálló műsorai

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán
Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül. A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperá-ban megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.
A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.

Rendhagyó irodalomórák

Színházi munkásságának igen fontos része az ifjúság irodalom iránti érdeklődésének erősítése. Ezért hozta létre a rendhagyó irodalomórák sorát, amelyek Közművelősési Pódium néven (Ady, József Attila, de különösen a Petőfi-összeállítás) előadásszáma az elmúlt közel 10 év alatt bőven száz feletti!

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.
További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:
Ifjú szívekben élek (rendhagyó irodalomóra Ady Endre költészetéről)
Hull a levél a fáról (József Attila versekből összeállított önálló est versekkel, dalokkal)
Szabadság, szerelem (versek, énekek Petőfitől Petőfiről)

SZAKMAI VALLOMÁS

,,Szerencsésnek mondhatom magam, mert pillanatnyilag több színház ill. társulat munkájában vehetek részt – jobbnál jobb színdarabokban és szerepekkel.

Igen fontos része személyes- és színészi életutamnak az elszakított országrészek lakóinak sorsa, amelyet hosszú évek óta megkülönböztetett figyelemmel kísérek, mi több, gyakran részese is vagyok. Mint színész, a magam lehetőségein belül igyekszem segítségükre lenni. Közel tíz éve, csaknem minden ősszel és tavasszal útnak indulok a Nemzeti Kamara Színház társulatával a határokon túlra. Valamennyi közül azonban talán a legkülönlegesebbek a csángóföldi turnéink. Olyan helyeken lépünk föl a legkülönbözőbb körülmények között, ahol korábban soha nem játszott színházi társulat. Ezekről visszatérve mindig jóleső érzéssel gondolok arra: talán mi is tettünk valamit a nemzet és a magyar nyelv megőrzéséért...”